Minden rosszban van valami jó
Minden rosszban van valami jó!
Változott a szakképzési hozzájárulás alapja 2009. január 1-től.
Ez év elejétől változott – bővült – a szakképzési hozzájárulás alapja.
2008. december 31-ig a szakképzési hozzájárulás és munkaadói járulék alapját is lényegében a statisztikai fogalmak szerinti kereset képezte, vagyis a számviteli törvény szerinti bérköltség. Ebbe a fogalomba nem tartoztak bele az ún. szociális juttatások, amelyek közül a szakképzési hozzájárulás szempontjából legnagyobb jelentőségű a betegszabadság díjazása volt, valamint más jogcímek közül a személyesen közreműködő tagok által realizált tagi jövedelem, ami után nem kellett járulékot fizetni a Szakképzési Alapba.
2009. január 01-től a hozzájárulás alapja egyenlővé vált a társadalombiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései szerint számított, a fizetésére kötelezettet terhelő társadalombiztosítási járulék alapjával. Ez a törvényi változás bevonta az előzőleg hozzájárulás-alapot nem képező személyi juttatásokat, valamint kibővítette azon munkára irányuló jogviszonyok körét, amely alapján szerzett jövedelem után eddig nem kellett szakképzési hozzájárulást fizetni (tagi jövedelem, biztosítási jogviszonnyal járó megbízási díj).
Figyelem! A bekezdés első mondatában az is a sorok között van, hogy alkalmazni kell a minimális járulékalapra (a minimálbér kétszeres összege), szakképzési hozzájárulás-alap tekintetében az ún. főfoglalkozású társas vállalkozók esetében a legalább a minimálbérre, mint legkisebb járulékalapra vonatkozó szabályokat is!
Ez a változás azt jelenti a másik megközelítésből, hogy amelyik vállalkozás saját munkavállalóinak képzésére kívánja felhasználni a szakképzési hozzájárulás megfelelő részét, annak nagyobb összeg áll majd rendelkezésére.




